Hányszor mondjam még?!
Játékos kártyák, hogy jobban meghalljuk és megértsük egymást.
Miért jó nekünk ez a játék?
Miben segít?
A kártyajáték háttere –
az erőszakmentes kommunikáció alapjai
Ki beszél belőlünk? Mi történik köztünk a kommunikáció során?
Az ösvény, az út a kapcsolatunk kertjében. Közelebbre hoz vagy távolít bennünket.
A kommunikáció ösvénye az, ami teljesen átszövi és meghatározza a kapcsolatunkat. Ugyanakkor sajnos az igazán jó, tiszta, minden helyzetben építőjellegű kommunikációra valójában csak törekedhetünk. Folyton megjelennek, különösen stresszhelyzetben destruktív, romboló mintáink.
Elsősorban azért, mert nehézségeink kapcsán kimozdulunk komfortzónánkból, és már minimális stressz esetén is zsigeri reakcióink, a „küzd, üss, harcolj”, vagy a „fuss, menekülj” kerül előtérbe.
Gyakran azok a korai minták, melyeket szüleinktől, családi kapcsolatainkból „örököltünk”. Az, ahogy ők maguk hogyan kezelték a vitákat egymás között. Hogyan, milyen eszközökkel próbálták egymást befolyásolni. Ezek mélyen belénk ívódnak, s a hasonló, ismétlődő helyzetek, mint kapcsológombok aktivizálják ezeket a reakcióinkat.
Sajnos nem létezik olyan ideális család, ahol csupán építőjellegű kommunikációs minták működnének abban, hogy hogyan próbáljuk érdekeinket, szükségleteinket kifejezésre juttatni, elérni azt, hogy a másik a mi vágyaink szerint viselkedjen. Stressz és konfliktus esetén általában előtérbe kerülnek a romboló: az erőszakos, vagy a manipulatív minták.
Marshall Rosenberg ezt nevezi „sakál-kommunikációnak”.
Úgy támadjuk meg a másikat, hogy észre sem vesszük. A másik számára az is támadás, amikor számon kérünk, kioktatunk, hibáztatunk. Gyakran csupán a hangnemünk, amely érezteti ezt.
Durvább, ha minősítünk, ha negatív jelzőkkel illetjük a másikat, vagy negatív személyekhez hasonlítjuk. Támadás, erőszakos megnyilvánulás az is, ha felülről kommunikálunk, ha cinikussá, fölényessé, gúnyossá válunk. Ha célozgatva kétértelmű mondatokat vágunk hozzá, vagy éppen meg vagyunk győződve tévedhetetlenségünkről, saját igazunkról. Hatalmas arzenállal rendelkezünk, amivel megpróbáljuk elképzeléseinket burkolt, vagy nyílt erőszakos eszközzel, rákényszeríteni a másikra.
Anélkül, hogy észrevennénk, folyton belebonyolódunk ezekbe az erőszakos játszmáinkba.
Miközben a legfontosabbat, magát a kapcsolatot, a saját paradicsomunkat romboljuk. A levegőt vesszük el magunktól, a másiktól, egymástól. Ugyanis a szeretetre éppen olyan szükségünk van, mint a levegőre. Rosenberg szavaival élve öngyilkos kommunikációt folytatunk. Kapcsolatunk kertjét mérgezzük. Létünk alapjait.
Az életünk természetes része a verbális erőszak, a szavakkal történő bántalmazás. Nem azért mintha elvetemült, gonosz emberek lennénk, egyszerűen így szocializálódtunk. Azt adjuk tovább, amit mi magunk kaptunk. Kulturális mintáink részévé vált, belénk ivódott gyerekkorunktól fogva ez a fajta kifejezésmód, befolyásolási eszköztár.
Ezekre a sakál mondatokra aztán természetesen sakál válaszok születnek.
A másik fél általában hasonlóan bántó, személyeskedő mondatokat fogalmaz meg, vagy sértődéssel, passzív ellenállással válaszol. Elindul a kommunikációban egy lefelé gyűrűző spirál. Egyre negatívabb érzéseket generálunk egymásban. A gödör alján pedig ott lapul az egyre több fájdalommal telített kapcsolat.
Ugyanakkor mindannyiunk számára megadatott, hogy változtassunk ezen. Ebben segítenek ezek a kártyák.
Milyen sakáltípusok laknak bennünk, hogyan sakálkodunk egymással?
A szerelemben egy olyan tükröt tartunk a másiknak, amibe nagyon jó belenézni. Kölcsönösen felemeljük egymást, ugyanakkor amikor összeköltözünk, folyamatosan döntéseket kell hoznunk, hogy merre menjünk. És mivel különbözőek vagyunk, sok mindenről máshogy gondolkozunk.
Például: Mik a férfi és mik a női szerepek? Kinek, mekkora a szabadságfoka? Mi az intimitásigénye? Mi a rend és a rendetlenség? Hogyan neveljük a gyerekeinket? Hogyan bánjunk az anyagi javakkal?
Mindannyian meg vagyunk róla győződve, hogy az általunk vélt út a helyes, és folyamatosan „Kinek van igaza?” játszmákba keveredünk. Ezekben pedig úgy kommunikálunk, hogy az a kezdeti nagyon pozitív tükörkép sérül. Ahelyett, hogy továbbra is felemelnénk a másikat, lehúzzuk szavainkkal. Minden konfliktushelyzettel felállítódik egy mérleg, hogy az érdekeimet érvényesítsem, vagy a kapcsolat a fontosabb.
Marshall Rosenberg sakál-nyelvnek nevezte el azt, amikor az érdekérvényesítésre fókuszálunk, miközben negatív érzéseket keltünk és sérül a kapcsolat. Mindezt nem tudatosan tesszük, de valamennyien belekeveredünk ebbe a játszmába. Ezért fontos, hogy a játék alatt kerüljük a sakál-nyelv használatát.
Honnan ismerjük fel a sakál-nyelv típusait?
Sakál: aki folyton a másik fölé helyezi magát
Minősítések
„Lusta vagy.” „Rendetlen vagy.” „Önző vagy.” „Olyan vagy, mint az anyád.”
Kioktatás
„Nem igaz, hogy nem lehet egyszer időben hazajönni.” „A cipődnek nem itt a
helye.” „Ezt még XY is tudná.”
Számonkérés
„Hol a fenébe van a nyakkendőm?” „Nem igaz, hogy nem lehet este 7-re
hazaérni!” „Már megint televan a szemetes!” „Mi lenne, ha egyszer a helyére tennéd?!”
Hibáztatás
„Te vagy az oka, hogy nem hívnak meg bennünket sehova!” „Miattad nem
mentünk sehova hétvégén!”
Sakál: aki minden helyzetben győzni akar, és az övé az utolsó szó
- „Na ugye, megmondtam!”
- „Igen, de…. Igen, de…. Igen, de…”
- „Tudtam, hogy ez lesz, előre megmondtam!”
Kevésbé felismerhető a manipulatív, sunyi sakál: a manipulátor
Célozgatás
„Tudod Te azt, hogy miről beszélek.”
Érzelmi zsarolás
több fajtája van, például: testi közeledés elutasítása, sértődés (ez non-verbális megnyilvánulás: nem szól, hátat fordít, úgy tesz, mintha süket lenne, kimegy), bűntudatkeltés (hasonló, mint a hibáztatás csak nem annyira direkt) „Persze, XY mindennap / minden héten kozmetikushoz jár! Neki könnyű!” „Mások miért Tajvanra mennek nyaralni?”
Tartós önbecsülés aláásása
úgy jut pszichológiai előnyhöz az egyik fél, hogy a másiknak rendszeresen valamilyen vélt hiányosságára célozgat
Önsajnálat
mártír, áldozat, folyamatos panaszkodás valamire
Milyen típusai vannak a sakálnak?
Impulzív sakál
Rövid, erős, indulatos lecsapások.
Kulcsszavak: „most azonnal”, ultimátum, fenyegetés.
Miért gond? Ítélkezést és hibáztatást hordoz, védekezést vált ki, elvágja a kapcsolódást.
Fölényes sakál
Kioktatás, minősítés, címkézés.
Kulcsszavak: „normális”, „soha/mindig”, lekezelő hang.
Miért gond? Megfigyelés helyett értékelés, a másik bezár.
Sunyi sakál
Burkolt szemrehányás, passzív agresszió, bűntudatkeltés.
Kulcsszavak: „mindegy…”, csönddel büntetés, késleltetés.
Miért gond? A valódi érzés/szükséglet rejtve marad, nő a feszültség, csökken a bizalom.
Bólogató sakál
Megfelelés, lenyelés, túlvállalás.
Kulcsszavak: bagatellizálás („semmi baj”), önleértékelés.
Miért gond? Hiányzik az önkapcsolódás;
feszültség-gyűjtés, későbbi robbanás/elszigetelődés.
Mi a következménye?
A sakál-nyelv következménye
Mit jelent a zsiráf kommunikáció? Miért fontos?
A sakál nyelv olyan kommunikáció, amellyel belső szükségleteinket destruktív módon érvényesítjük. Rosenberg egy másik utat javasol, az úgynevezett zsiráf-nyelvet, amikor őszintén megfogalmazzuk a szükségleteinket. Például: „Önző vagy” helyett „Úgy szeretnék veled lenni!”
Rosenberg azért választotta a zsiráfot ennek a nyelvnek a szimbólumaként, mert a zsiráfnak van a szárazföldi állatok között az egyik legnagyobb szíve. Ez egy szívből jövő kommunikáció, ahol az érzéseinkről és a szükségleteinkről beszélünk, mégpedig úgy, hogy közben figyelembe vesszük a másik érzéseit és szükségleteit is.
A zsiráf nyelv olyan lépésekből áll, amelyek egyensúlyba hozzák a másikkal való kapcsolatot és a saját érdekérvényesítésünket.
Milyen lépéseket tudunk megtanulni?
Amikor ezen a nyelven beszélünk, akkor:
- a megfigyeléseinket mondjuk el, a tényeket, nem a véleményünket.
- az érzéseinket fogalmazzuk meg, nem a gondolatainkat
- felismerjük, hogy mi lenne igazán fontos számunkra és a szükségleteinket fogalmazzuk meg, nem pedig hibáztató stratégiát folytatunk
- kérünk. és nem utasítunk, követelünk
Segíti a kommunikációt, ha közben együttérzőek vagyunk, empátiát adunk, elfogadjuk a másik érzéseit, szükségleteit, szempontjait.
Ha szeretnéd, hogy meghalljanak, akkor pedig a legüdvözítőbb módja, ha nem magadról kezdesz el beszélni, hanem először a másik szempontjait, érzéseit, szükségleteivel kezded, meghallva őt, és szavakkal megfogalmazva ezeket.
Brené Brown szerint az empátia négy kulcsfontosságú összetevőből áll: a mások szemszögéből való látás (perspektívaváltás), az ítélkezések elengedése, a saját és mások érzelmeinek felismerése, valamint ezeknek az érzelmeknek a kommunikálása. Fontos megkülönböztetni az empátiát a szimpátiától, melyet Brown szerint az empátia mélyít, míg a szimpátia eltávolíthat.
Példa a zsiráf kommunikációra
Közös program megbeszélése:
Tény
„Figyelj, amikor azt mondod, hogy …”
Érzés
,,Az rosszul esik, bánt…”
Szükséglet
„Fontos lenne, hogy ha egy ilyen programra megyünk, akkor jó hangulatban
tudjunk elmenni. Fontos lenne nekem a pozitív kommunikáció.”
Kérés
,,Kérlek, üljünk le, beszéljük meg, hogy mi a probléma.”
A kártyák segítenek felismerni a sakálkommunikáció különböző fajtáit és egyúttal segítséget nyújtanak abban, hogy játékosan elsajátítsátok a zsiráf kommunikáció különböző lépéseit!
Hogyan játsszunk egymással?
Rajtatok múlik, hogy csupán tanulásra használjátok vagy inkább játékosan, akár egymással játékosan versenyezve szeretnétek fejlődni.
Az utóbbi esetben érdemes pontoznotok a különböző területek helyes válaszait. Egyszer az egyikőtök, aztán a másik húz lapot és tesz fel a kérdést. A lapok alján ott a helyes válasz, tudjátok ellenőrizni is. Csapatban is játszható, akkor mindenki pontokat kap a helyes megfejtésért.
Egy-egy terület feltérképezéséhez a következő sorrendet javasoljuk:
Az első négy lépcső segít az adott terület megértésében, elsajátításában. Az ötödik pedig már a játékok, melyben pontokat is szerezhettek.
Definíció (ismerd meg, mit jelent az adott terület)
Példák (jó/rossz konkrét mondatok a pontos megértéshez)
Következmények („miért fontos” az adott megfogalmazás, mi probléma, ha a sakál felbukkan)
Zsákutcák/buktatók (gyakori hibák, buktatók, amellyel visszatérünk a sakál világba)
Játékok: Felismerés → Átalakítás → Kakukktojás → Helyzetgyakorlat
Felismerő játék – útmutató
Cél:
Gyorsan beazonosítani, mit hallok (Sakáltípus; Tény/Vélemény; Érzés/Gondolat; Empátia/Nem; Szükséglet vagy stratégia, Empátia vagy sem;). Húzz egy kártyát, olvasd fel a mondatot/sort.
1.
Minden játékos 1 szóval indokolva dönt: pl. „Tény – időpont”, „Vélemény – mindig”, „Nem empátia – tanács”.
2.
Pontozni is lehet a jó válaszokat: helyes azonosítás = 1 pont; extra pont a villám-indokért. Így játékos versenyt szervezhettek
Átalakításos játék – útmutató
Cél:
A romboló sakál kifejezésből próbálj zsiráf kompatibilis formát megfogalmazni.
Típusok és lépések
- Véleményből alkoss megfigyelést: emelj ki ki–mit–mikor–hol elemet.
- Gondolat, ítélet helyett mondj érzést: lusta vagy –> dühös vagyok”
- Hibáztatás, követelés helyett keresd a szükségletet: „ nekem fontos lenne a kiszámíthatóság.
- Követelés, utasítás helyett kérj: ,,kérlek ma 18:00-ig szólj”
- Tanács/szimpátia/saját sztori helyett igazi együttérzést, empátiát: „Úgy látom,
feszült, fáradt vagy, és szeretnél kikapcsolódni”
Kakukktojás – útmutató
Cél:
4 állítás közül megtalálni az egyik nem-odavaló elemet (pl. melyik nem tény/ megfigyelés, melyik nem érzés, melyik nem szükséglet, melyik nem kérés vagy igazán empátia).
1.
Olvassátok fel a sort.
2.
10 mp alatt mindenki választ – és 1 szó indok (pl. nem empátia, mert ez tanács/vigasz/ítélet/általánosítás).
3.
A megoldás felolvasása, rövid megbeszélés.
Helyzetgyakorlatok – útmutató
Cél:
Rövid, életszagú szituációban gyakorolni a zsiráf kommunikáció elemeit. A megfigyelést, az érzések kifejezését, a szükségletek megfogalmazását vagy a hatékony kérést.
1.
Húzz egy helyzetkártyát (párkapcsolat/család/munka/gyerek).
2.
Olvassátok fel a szituációt.
3.
Mondjátok el hogy hangozna a reakció romboló, sakál formában.
4.
Alakítsátok át, hogy az erőszakmentes kommunikáció segítségével, hogy fejeznéd ki az adott szituációban a megfigyelésedet, az érzésedet, szükségletedet, kérésedet vagy együttérzésedet.
5.
Lehet zsűrizni is az elhangzó kifejezéseket, akár pontszerzéssel is.
Ha ezeken túl vagytok, akkor érdemes hozzá látni a komplex gyakorlatokhoz, valamint saját konflitktusos témáitokhoz, melynek lépéseihez segítőkártyákat is találsz a pakli végén.
Ezekből akár a zsebedben is magadnál hordhatsz egyet-egyet, váratlan helyzetekre.
A kommunikációról olvashattok még a Szeretetkert című könyvben, Illetve ezen a linken találhattok néhány részletet a könyvből, ahol részletesen foglalkozunk a kommunikációval.
RÉSZLETES LEÍRÁS
